Adózás

A 2027. évre tervezett legfontosabb adóváltozások

Tájékoztató vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és magánszemélyeknek

2026. október 29. · Egyed Bálint

Mi változhat az adózásban 2027-től?

2026 október 27-én a Kormány több, a 2027. évi adózást érintő törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.

A javaslatok között szerepel az új KATA bevezetése, az átalányadózás korábban tervezett könnyítésének elhalasztása, a személyi jövedelemadó kedvezményrendszerének átalakítása, egy új vagyonadó bevezetése, valamint a cégautóadó jelentős módosítása.

Összefoglaltuk a vállalkozásokat és magánszemélyeket leginkább érintő változásokat, konkrét számítási példákkal.

Fontos! Az alábbi szabályok jelenleg törvényjavaslatok, nem elfogadott jogszabályok. A parlamenti eljárás során még módosulhatnak.

---

1. KATA – új lehetőségek, magasabb adóterhek

2027-től kétféle KATA-rendszer működhetne párhuzamosan. A jelenlegi KATA-t 2028 végéig a már jogosult vállalkozók tovább alkalmazhatnák, miközben 2027. január 1-jétől egy új rendszer is választhatóvá válna.

Mennyit kellene fizetni?

A jelenlegi KATA szerint:

  • 2026-ban havi 50 000 Ft.
  • 2027-ben havi 75 000 Ft.
  • 2028-ban havi 100 000 Ft.
  • Az éves bevételi értékhatár továbbra is 18 millió Ft.

Az új KATA szerint 2027-ben:

  • Főfoglalkozású vállalkozóként havi 100 000 Ft.
  • Nem főfoglalkozású vállalkozóként havi 50 000 Ft.
  • Az éves bevételi értékhatár 22 millió Ft lenne.

A bevételi értékhatárok teljes éves adóalanyiság és megfelelő adófizetési kötelezettség esetén értendők. Az értékhatárt meghaladó bevétel után 40%-os különadó merülhet fel.

Az új KATA egyik legfontosabb újdonsága, hogy cégeknek és más kifizetőknek is lehetne számlázni, de meghatározott korlátozások és kiegészítő adófizetési kötelezettség mellett.

Kik nem választhatják az új KATA-t?

Az új KATA kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozók számára lenne választható.

Ezért nem alkalmazhatnák azok a szakemberek, akik kizárólag külön szakmai nyilvántartás alapján működnek. Ilyenek különösen:

  • az egyéni ügyvédek;
  • a közjegyzők;
  • az önálló bírósági végrehajtók;
  • az egyéni szabadalmi ügyvivők;
  • a külön szakmai nyilvántartás alapján működő szolgáltató állatorvosok.

És mi a helyzet az orvosokkal?

Az orvosi vagy egészségügyi tevékenység önmagában nem jelent kizáró okot.

A döntő kérdés az, hogy az adott szakember az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel-e. Ha igen, és minden további feltételt teljesít, az új KATA választása elvileg lehetséges. A kizárólag más jogállásban vagy nyilvántartáson kívüli formában tevékenykedő szakember viszont nem választhatná.

Az új KATA nem lenne választható többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységből a választás évében bevételt szerző egyéni vállalkozónál, illetve meghatározott adószámtörlési és korábbi KATA-megszűnési esetekben sem.

Cégeknek történő számlázás – három lényeges korlát

1. A céges bevétel kiegészítő adót eredményezhet.

A kifizetőktől származó bevétel után 15%-kal számított összegből le kell vonni az adott évre fizetendő tételes adót. Az így fennmaradó pozitív különbözet a kiegészítő adó.

A bevételi értékhatárt meghaladó részre külön számítási szabály vonatkozik.

2. Egyetlen céges ügyfél nem lehet túlsúlyban.

Ha ugyanattól a kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származó bevétel az éves összes bevétel legalább 50%-át eléri, az új KATA-alanyiság az év utolsó napjával megszűnne.

3. A jelenlegi vagy korábbi munkáltatónak történő számlázás kizáró ok lehet.

A jelenlegi munkáltatótól, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatótól szerzett vállalkozási bevétel azonnali KATA-megszűnési ok lehet. A szabály meghatározott jogutódokra és kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed.

Példa: mennyi adót fizetne egy katás 24 millió Ft bevétel után?

Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2027-ben összesen 24 millió Ft bevételt ér el.

Ebből:

  • 12 millió Ft magánszemélyektől származik.
  • 12 millió Ft három egymástól független céges megrendelőtől származik, egyenként 4 millió Ft értékben.

A céges bevételek megoszlása miatt az 50%-os korlátozás nem sérül.

Az adó számítása:

  • Éves tételes adó: 12 × 100 000 = 1 200 000 Ft.
  • A 22 millió Ft-os kereten belül kiegészítőadó-köteles céges bevétel: 10 000 000 Ft.
  • Ennek 15%-a: 1 500 000 Ft.
  • Kiegészítő adó: 1 500 000 − 1 200 000 = 300 000 Ft.
  • A 22 millió Ft-os keret feletti 2 millió Ft után 40%-os különadó: 800 000 Ft.

Összes fizetendő KATA, kiegészítő adó és különadó: 2 300 000 Ft.

A számításban a 22 millió Ft-os értékhatár feltöltésekor először a magánszemélyes bevételt kell figyelembe venni, és csak ezt követően a kifizetőktől származó bevételt.

A példa nem tartalmazza az esetleges iparűzési adót és áfát.

Érdemes-e az új KATA-t választani?

Ez elsősorban a vállalkozó bevételének nagyságától, a magánszemélyes és céges ügyfelek arányától, valamint biztosítási jogviszonyától függ. A döntés előtt célszerű az átalányadózással is összehasonlítani.

---

2. Átalányadózás – mégsem emelkedne 50%-ra a költséghányad

A korábban elfogadott rendelkezések szerint az általános költséghányad 2026-ban 45%-ra, 2027-ben pedig 50%-ra emelkedett volna.

A most benyújtott törvényjavaslat az 50%-os költséghányad bevezetését megakadályozná.

Ezért 2027-ben is 45%-os általános költséghányaddal kellene számolni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Egy 10 millió Ft éves bevételt elérő átalányadózó egyéni vállalkozónál:

  • 45%-os költséghányaddal 5 500 000 Ft a számított jövedelem.
  • A korábban elfogadott 50%-os költséghányaddal 5 000 000 Ft lett volna.

A különbség 500 000 Ft, amely adózási szempontból jelentős lehet.

A tényleges többletadó a vállalkozó adómentes jövedelemrészétől, egyéb kedvezményeitől és biztosítási jogviszonyától is függ.

A speciális tevékenységekre alkalmazható magasabb költséghányadokat a változás nem érinti általánosan.

---

3. ÁFA – 22 millió Ft-ra emelkedik az alanyi mentesség értékhatára

Az alanyi adómentesség bevételi értékhatára a korábban már elfogadott szabályok szerint tovább emelkedik.

  • 2026: 20 millió Ft.
  • 2027: 22 millió Ft.
  • 2028: 24 millió Ft.

Ez tehát nem az újonnan benyújtott törvényjavaslat újdonsága, hanem korábban elfogadott változás.

A 2027-es alanyi adómentesség választásakor a 2026-os tényleges, valamint a 2027-re várható bevételt is meg kell vizsgálni.

Különösen fontos, hogy a KATA 22 millió Ft-os bevételi értékhatára és az áfa alanyi mentességének 22 millió Ft-os értékhatára eltérő szabályok alapján működik.

Az új KATA választása nem jelent automatikusan áfamentességet.

Elektronikus áfabevallás

A tervezet alapján az eÁFA használata fokozatosan kötelezővé válna. Az első ütem 2027. július 1-jétől a meghatározott legnagyobb adóteljesítményű adózókat érintené, majd 2028. január 1-jétől főszabály szerint szélesebb körben is kötelező lenne.

Ez az ügyletszintű számlaadatok és a könyvelési nyilvántartások pontos egyeztetését még fontosabbá teszi.

---

4. SZJA – jelentősen átalakul a kedvezmények rendszere

A személyi jövedelemadó általános mértéke továbbra is 15% maradna.

A legfontosabb változás az adókedvezmények rendszerét érintené: a korábbi adóalap-kedvezmények helyett több kedvezmény közvetlenül a számított adóból lenne levonható.

Új adójóváírás az alacsonyabb keresetűeknek

A tervezet visszavezetné az adójóváírást.

A minimálbér összegéig a munkabér 6%-ának megfelelő kedvezmény járhatna, amely a minimálbér feletti jövedelemnél fokozatosan csökkenne.

A minimálbér kétszeresét elérő munkabérnél az adójóváírás már nem járna.

Például a minimálbért kereső munkavállaló SZJA-terhelése a 15%-os általános kulcs helyett ténylegesen 9% lehetne.

Az éves adójóváírás a jogosultsági hónapok számától és az éves bértől függ.

Milyen sorrendben vehetők igénybe a kedvezmények?

Az adójóváírás érvényesítését követően a tervezet szerint az alábbi sorrendet kellene alkalmazni:

  1. Három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye.
  2. 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye.
  3. 30 év alatti anyák kedvezménye.
  4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye.
  5. Személyi kedvezmény.
  6. Első házasok kedvezménye.
  7. Tevékenységi kedvezmény.
  8. Családi kedvezmény.

A sorrend azért fontos, mert az egymást követő kedvezmények csak a fennmaradó, megfelelő jövedelmet terhelő adó erejéig érvényesíthetők.

A családi kedvezmény fel nem használt része a törvényi feltételek mellett családi járulékkedvezményként érvényesíthető lehet.

Az anyák SZJA-mentessége – új életkori és összegkorlátok

A tervezet megtartaná az anyák adókedvezményeit, de a jogosult munkával szerzett jövedelemre havi 1 millió Ft-os korlátot vezetne be.

Ez teljes jogosultsági hónap esetén legfeljebb 150 000 Ft adókedvezményt jelenthetne.

Három vagy több gyermeket nevelő anyák

Életkori korlátozás nélkül jogosultak maradnának, de az új havi összegkorláttal.

Kétgyermekes anyák

A kedvezmény a 40. életév betöltésének évéig járna.

Kiemelten fontos, hogy a korábban elfogadott szabályok szerint 2027-ben már az 50 év alatti kétgyermekes anyák is jogosulttá váltak volna.

Az új törvényjavaslat ezt a bővítést nem valósítaná meg.

Ennek következtében a 40–49 éves kétgyermekes anyák 2027-ben nem kapnák meg a korábban tervezett adókedvezményt.

30 év alatti anyák

A kedvezmény annak az évnek a végéig lenne érvényesíthető, amelyben az anya betölti a 30. életévét.

25 év alatti fiatalok

A kedvezmény továbbra is legfeljebb a 25. születésnap hónapjáig járna. Ennél a kedvezménynél a maximálisan figyelembe vehető jövedelem továbbra is a nemzetgazdasági átlagkeresethez kapcsolódna.

Példa: havi 1,5 millió Ft-os munkabér

Egy háromgyermekes anya havi bruttó munkabére 1 500 000 Ft.

  • A számított SZJA 15%-kal: 225 000 Ft.
  • Az anyák kedvezménye: legfeljebb 150 000 Ft.
  • Fennmaradó SZJA: 75 000 Ft.

Amennyiben más kedvezményre is jogosult, például családi kedvezményre, a fennmaradó adó tovább csökkenthető.

Ezért az egyes kedvezményeket nem önmagukban, hanem azok érvényesítési sorrendjében érdemes vizsgálni.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény összege adómegtakarításban kifejezve lényegében változatlan maradna, de az adóalap helyett közvetlenül az SZJA-ból lenne levonható.

Havi összeg kedvezményezett eltartottanként:

  • Egy eltartott esetén 20 000 Ft.
  • Két eltartott esetén 40 000 Ft.
  • Három vagy több eltartott esetén 66 000 Ft.

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a kedvezmény további 20 000 Ft-tal növekedne.

A ténylegesen érvényesíthető összeg attól függ, hogy a jogosultnak elegendő adója, illetve a vonatkozó feltételek szerint felhasználható járuléka van-e.

A családi pótlék emelése

A javaslat a családi pótlék jelenlegi összegeit is megduplázná.

Néhány példa a tervezett havi összegekre:

  • Egygyermekes család: 24 400 Ft.
  • Kétgyermekes család: gyermekenként 26 600 Ft.
  • Három- vagy többgyermekes család: gyermekenként 32 000 Ft.
  • Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után: 46 600 Ft.

Az egyedülálló szülők esetében külön, magasabb összegek érvényesülnének.

---

5. Osztalékadó – marad a 15%-os SZJA és a szochofelső határ

Az osztalék adózása a tervezet szerint alapvetően nem változna.

Az osztalékra nem vonatkozna sávos személyi jövedelemadó.

A magánszemélynek fizetett osztalékot továbbra is főszabály szerint:

  • 15% személyi jövedelemadó;
  • 13% szociális hozzájárulási adó

terhelné.

Az osztalék esetében a szocho-fizetés felső határa továbbra is alkalmazható maradna.

Mit jelent a szocho felső határa?

A szochót az érintett jövedelmek után addig kell megfizetni, amíg a magánszemély tárgyévi, a jogszabály szerint figyelembe vehető jövedelmei el nem érik az év első napján érvényes minimálbér 24-szeresét.

Ha például a magánszemély munkabére már önmagában eléri ezt az összeget, az osztalék után főszabály szerint nem kell további szochót fizetni.

1. példa: minimálbéres munkavállaló 10 millió Ft osztalékot kap

A számításhoz a 2026-os minimálbért, 322 800 Ft-ot használjuk, mivel a 2027-es minimálbér még nem végleges.

A magánszemély egész évben minimálbéres munkaviszonyban áll.

  • Éves munkabér: 12 × 322 800 = 3 873 600 Ft.
  • A minimálbér 24-szerese: 7 747 200 Ft.
  • A felső határig még figyelembe vehető jövedelem: 3 873 600 Ft.

A bruttó osztalék 10 000 000 Ft.

Az osztalék adói:

  • SZJA: 10 000 000 × 15% = 1 500 000 Ft.
  • Szocho: 3 873 600 × 13% = 503 568 Ft.
  • Összes adó: 2 003 568 Ft.

Nettó osztalék: 7 996 432 Ft.

2. példa: a munkabér már meghaladja a szochofelső határt

A magánszemély éves munkabére 8 millió Ft.

Ez a példában alkalmazott 7 747 200 Ft-os felső határt már meghaladja.

További 10 millió Ft bruttó osztalékot kap.

  • SZJA: 1 500 000 Ft.
  • Szocho: 0 Ft.

Nettó osztalék: 8 500 000 Ft.

A példák a 2026-os minimálbér alapján mutatják be a számítási módszert. A tényleges 2027-es osztalékadó kiszámításakor a 2027. január 1-jén érvényes minimálbérrel és az adott évi jövedelmekkel kell számolni.

Az osztalékfizetés tervezésekor ezért fontos a tulajdonos teljes éves jövedelmi helyzetének ismerete.

---

6. Vagyonadó – új adó az 1 milliárd Ft feletti nettó vagyonra

A törvényjavaslat új, évente fizetendő vagyonadót vezetne be.

Az adó nem kizárólag az ingatlanokat érintené, hanem a magánszemély különféle vagyonelemeinek összesített, törvény szerint számított értékét.

Mekkora vagyon után kellene fizetni?

A vagyonadó alapja főszabály szerint az adóköteles vagyonelemek számított értékének a levonható tartozásokkal csökkentett, 1 milliárd Ft feletti része lenne.

A tervezett adómérték:

  • A megállapított adóalap 100 milliárd Ft-ig terjedő részére 1%.
  • A 100 milliárd Ft adóalap feletti részre 1,5%.

Milyen vagyonelemek tartozhatnak bele?

A tervezet alapján például:

  • lakások, házak, telkek, nyaralók;
  • gazdasági társaságok üzletrészei;
  • részvények és befektetési eszközök;
  • bankbetétek és követelések;
  • befektetési nemesfémek és kriptoeszközök;
  • értékes műtárgyak, ékszerek és járművek.

A személyes használati tárgyak általában kivételt képeznek, de bizonyos értékhatár felett azok is adókötelesek lehetnek.

Ilyen például a 3 millió Ft-ot meghaladó egyedi értékű műtárgy, gyűjtemény vagy ékszer, illetve a 10 millió Ft-ot meghaladó egyedi értékű jármű.

Példa: ingatlan, üzletrész és hitel

Egy magánszemély vagyona:

  • Ingatlanok számított értéke: 800 millió Ft.
  • Kft.-üzletrész számított értéke: 400 millió Ft.
  • Összes vagyon: 1,2 milliárd Ft.
  • Igazolt, levonható hiteltartozás: 100 millió Ft.

A nettó adóköteles vagyon 1,1 milliárd Ft.

Ebből az 1 milliárd Ft-os értékhatár levonása után az adóalap 100 millió Ft.

A számított vagyonadó: 100 millió × 1% = 1 millió Ft évente.

A ténylegesen fizetendő összeg a jogszabályban meghatározott további adócsökkentő tételektől is függhet.

Hogyan kell értékelni egy Kft. üzletrészét?

A vagyonadó egyik legfontosabb sajátossága, hogy a cégtulajdon számított értéke eltérhet a társaság jegyzett tőkéjétől és könyv szerinti saját tőkéjétől.

A tervezet a nem tőzsdei társaságoknál főszabály szerint a saját tőke és a nyereségtermelő képesség kombinációjára épít.

A saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súlyt kapna.

A hozamértéket az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, 15%-os tőkésítési rátával kellene megállapítani.

Cégértékelési példa: nyereséges Kft.

Egy társaság saját tőkéje 180 millió Ft.

Az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredménye:

  • Első év: 30 millió Ft.
  • Második év: 45 millió Ft.
  • Harmadik év: 60 millió Ft.

A hároméves átlagos eredmény 45 millió Ft.

A számított hozamérték:

45 millió / 0,15 = 300 millió Ft.

A társaság számított értéke:

(180 millió + 2 × 300 millió) / 3 = 260 millió Ft.

A társaság értéke tehát a vagyonadó szempontjából 260 millió Ft lehet, annak ellenére, hogy könyv szerinti saját tőkéje csupán 180 millió Ft.

Mi történik kisebbségi tulajdon esetén?

Ha a magánszemély 25%-os üzletrésszel rendelkezik, az arányos érték 65 millió Ft.

A tervezet a megfelelő feltételekkel rendelkező kisebbségi részesedésre 30%-os értékcsökkentést is megenged.

Így a részesedés számított értéke:

65 millió × 70% = 45,5 millió Ft.

A csökkentés alkalmazásakor a közeli hozzátartozók részesedéseit is figyelembe kell venni.

Egyszerűsített értékelés kisebb társaságoknál

Ha a gazdasági társaság utolsó lezárt beszámolója szerinti saját tőkéje nem haladja meg a 100 millió Ft-ot, a tervezet egyszerűsített értékelési lehetőséget biztosítana.

Ebben az esetben választás alapján az üzletrész értéke a könyv szerinti saját tőke tulajdoni hányaddal arányos része lehetne.

Például egy 80 millió Ft saját tőkéjű Kft. 100%-os üzletrészének számított értéke ilyen választás esetén 80 millió Ft lehet.

Mi történik, ha a Kft. ingatlanainak piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél?

500 millió Ft feletti saját tőke esetén a tervezet meghatározott eszközök rejtett tartalékait is figyelembe vetetné.

Például egy társaság:

  • könyv szerinti saját tőkéje 600 millió Ft;
  • befektetett eszközként kimutatott ingatlanainak piaci értéke 300 millió Ft-tal meghaladja a könyv szerinti értéket.

Ha a példában a rejtett tartalékot 15%-os halasztott adókötelezettséggel korrigáljuk, a rejtett tartalék nettó összege 255 millió Ft.

A korrigált saját tőke így 855 millió Ft.

Amennyiben a hároméves átlagos adózott eredmény 60 millió Ft, a hozamérték 400 millió Ft.

A társaság számított értéke:

(855 millió + 2 × 400 millió) / 3 = 551,67 millió Ft.

A példa egyszerűsített számítás; a tényleges értékelés során a rejtett tartalékokra és a beszámolókra vonatkozó valamennyi feltételt vizsgálni kell.

Mikor szükséges független cégértékelés?

A tervezet meghatározott esetekben lehetővé tenné a független szakértő által készített cégértékelés használatát.

Ilyen lehet például, ha a társaság működésében jelentős változás történt, vagy különleges tulajdonosi, szerződéses jogok befolyásolják az üzletrész értékét.

A független cégértékelővel szemben a tervezet szigorú szakmai és árbevételi feltételeket határoz meg. Az értékelésnek legalább két módszerre kellene épülnie.

Mikor kellene először vagyonadót fizetni?

A javaslat szerint az első vagyonadó-kötelezettség már a 2026. december 31-i vagyonállapothoz kapcsolódhatna.

Az első bevallás és befizetés főszabály szerinti határideje 2027. augusztus 31. lenne.

Ezért a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek, különösen a nagyobb cégtulajdonnal rendelkezőknek célszerű lenne időben megkezdeniük az érintett vagyonelemek értékelését.

---

7. Cégautóadó – több vállalkozásnak jelentősen nőhet a fizetendő adója

2027-től jelentősen átalakulhat a cégautóadó.

A legfontosabb változás, hogy a 120 kW feletti személygépkocsik esetében több teljesítménysávot vezetnének be.

Ez különösen az erősebb motorral rendelkező autók tulajdonosait és üzembentartóit érintheti.

Mi alapján számítják a cégautóadót?

A cégautóadó továbbra is két fő tényezőtől függ:

  1. A jármű kilowattban (kW) megadott teljesítményétől.
  2. A forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi osztályjelzéstől.

Nem a jármű beszerzési ára, piaci értéke vagy a megtett kilométerek alapján kell kiszámítani.

A 2027-re javasolt havi cégautóadó

Az alábbi összegek autónként, havonta értendők.

0–50 kW teljesítményig:

  • 0–4 környezetvédelmi osztály: 39 000 Ft.
  • 6–10 környezetvédelmi osztály: 20 000 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 környezetvédelmi osztály: 17 500 Ft.

51–90 kW között:

  • 0–4 osztály: 51 500 Ft.
  • 6–10 osztály: 25 500 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 20 000 Ft.

91–120 kW között:

  • 0–4 osztály: 77 000 Ft.
  • 6–10 osztály: 51 500 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 25 500 Ft.

121–140 kW között:

  • 0–4 osztály: 116 000 Ft.
  • 6–10 osztály: 87 500 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 58 500 Ft.

141–180 kW között:

  • 0–4 osztály: 131 500 Ft.
  • 6–10 osztály: 99 000 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 66 500 Ft.

181–250 kW között:

  • 0–4 osztály: 172 000 Ft.
  • 6–10 osztály: 129 000 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 86 500 Ft.

250 kW felett:

  • 0–4 osztály: 204 500 Ft.
  • 6–10 osztály: 154 000 Ft.
  • 5, 5N, 5P, 14–15 osztály: 103 000 Ft.

Példa: 150 kW-os céges autó

Egy 150 kW-os, 14-es környezetvédelmi osztályba tartozó személygépkocsi után:

  • 2026-ban havi 51 000 Ft;
  • 2027-ben a tervezet szerint havi 66 500 Ft

cégautóadót kellene fizetni.

Az éves többlet 186 000 Ft.

Példa: 200 kW-os céges autó

Egy 200 kW-os, 0–4 környezetvédelmi osztályjelzésű autó után:

  • 2026-ban havi 101 000 Ft;
  • 2027-ben havi 172 000 Ft

lenne az adó.

Az éves többlet 852 000 Ft.

A példák teljes éves cégautóadó-kötelezettséggel számolnak, a gépjárműadó esetleges beszámítása nélkül.

Elektromos és hibrid autók – mire kell figyelni?

Tisztán elektromos autók (5E)

Ezek továbbra is környezetkímélő gépkocsinak minősülnének, ezért mentesek maradnának a cégautóadó alól.

Nulla emissziós autók (5Z)

Szintén megmaradna a cégautóadó-mentességük.

Plug-in hibridek (5P) és növelt hatótávolságú hibridek (5N)

A 2025. január 1-je előtt ilyen besorolással forgalomba helyezett vagy nyilvántartásba vett gépkocsikra 2026. december 31-ig átmeneti adómentesség vonatkozik.

2027-től ez az átmeneti mentesség megszűnne.

A tervezet ugyanakkor ezeket az autókat a kedvezőbb környezetvédelmi adóoszlopba sorolná.

Például egy 150 kW-os, 5P besorolású plug-in hibrid gépkocsi után 2027-ben havi 66 500 Ft, azaz teljes évben 798 000 Ft cégautóadó keletkezhetne.

Ez különösen jelentős változás azoknál az autóknál, amelyek korábban még mentességet élveztek.

Öntöltő hibridek és mild hibridek

Ezek nem kapnak automatikusan adómentességet a hibrid hajtás miatt.

A fizetendő adó a forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi osztálytól és a teljesítménytől függ.

A gépjárműadó beszámításának korlátozása

A jelenlegi szabályok szerint a megfelelő feltételekkel megfizetett gépjárműadó beszámítható az adott személygépkocsi után fizetendő cégautóadóba.

A tervezet szerint 2027-től a vállalkozás negyedévente csak egy, általa kiválasztott személygépkocsi után alkalmazhatná ezt a beszámítást.

Egy több személygépkocsival rendelkező vállalkozásnál tehát két okból is emelkedhet a közteher:

  • a cégautóadó havi összegének növekedése miatt;
  • a gépjárműadó beszámíthatóságának korlátozása miatt.

A cégautóadó bevallása és megfizetése továbbra is negyedévente, főszabály szerint a következő hónap 20. napjáig történne.

---

8. Pénzügyi tranzakciós illeték – változnak az értékhatárok

A tervezet a lakossági átutalások egy részénél könnyítést, a nagyobb összegű műveleteknél viszont magasabb illetéket eredményezhetne.

Lakossági átutalások

A magánszemélyek meghatározott átutalásainál az illetékmentes értékhatár:

  • 2026-ban 50 000 Ft;
  • 2027-ben 150 000 Ft

lenne.

A kedvezmény nem terjedne ki automatikusan az egyéni vállalkozói számlákról indított műveletekre.

Nagyobb összegű átutalások

Az általános illetékmérték továbbra is 0,45% maradna.

A műveletenkénti felső határ azonban 20 000 Ft-ról 30 000 Ft-ra emelkedne.

Példa:

Egy 10 millió Ft-os, az általános illetékmérték alá tartozó átutalás esetén:

  • 2026-ban 20 000 Ft;
  • 2027-ben 30 000 Ft

lenne a számított, felső korláttal meghatározott illeték.

Ez 50%-os emelkedést jelent.

A pénzügyi tranzakciós illetéket alapvetően a pénzforgalmi szolgáltató fizeti, az ügyfeleknek felszámított banki díjak ettől eltérhetnek.

---

9. Társasági adó, reklámadó és kamarai hozzájárulás

Társasági adó

A kisebb vállalkozásokat érintő általános társaságiadó-kulcs továbbra is 9% maradna.

Reklámadó

2027-től újra tényleges reklámadó-fizetési kötelezettség keletkezhetne.

A reklámközzétevőknél az első 500 millió Ft-os adóalaprészre 0%-os adómérték vonatkozna, az ezt meghaladó részeket progresszív kulcsok terhelnék.

A reklám megrendelőinél is keletkezhet adókötelezettség, ezért jelentősebb reklámköltés esetén az alkalmazandó feltételeket külön kell vizsgálni.

Kamarai hozzájárulás

A jelenlegi, évente 5 000 Ft összegű kötelező kamarai hozzájárulás 2027. január 1-jétől megszűnne.

A változás a kötelező kamarai hozzájárulást érinti, nem pedig valamennyi szakmai kamarai tagdíjat.

---

10. Mire érdemes felkészülni 2026 végén?

A tervezett módosítások több olyan döntést is érintenek, amelyeket már az év végén érdemes áttekinteni.

Egyéni vállalkozóknál célszerű összehasonlítani a KATA és az átalányadózás várható terheit, különösen a magánszemélyes és céges bevételek megoszlása alapján.

Munkavállalóknál és családoknál az új SZJA-kedvezmények, az anyák életkori jogosultsága, a kedvezmények érvényesítési sorrendje és a családi járulékkedvezmény vizsgálata válhat szükségessé.

Osztalékfizetést tervező társaságoknál a tulajdonos éves jövedelmei alapján lehet megfelelően meghatározni a fizetendő SZJA-t és a szochót.

Céges személygépkocsiknál a teljesítmény, a környezetvédelmi besorolás és a hibrid gépjárművekre vonatkozó mentesség megszűnése okozhat jelentős változásokat.

Nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknél pedig az ingatlanok és társasági részesedések értékelése kerülhet előtérbe.

Összefoglalás

A 2027-re benyújtott adócsomag több jelentős változást tartalmaz. Egyes szabályok adókönnyítést eredményezhetnek, míg más módosítások magasabb adófizetési kötelezettséget vagy új adminisztrációs feladatokat jelenthetnek.

Különösen fontos, hogy az új rendelkezések hatása a vállalkozás tevékenységétől, bevételeitől, a magánszemély jövedelmi helyzetétől és az alkalmazható kedvezményektől függően eltérő lehet.

A fenti változások jelenleg még csak törvényjavaslatok. A végleges szabályokról az elfogadott és kihirdetett törvények alapján lehet pontos tájékoztatást adni.

Az Ultrakont Kft. ügyfeleinek a jogszabályváltozásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és az őket érintő változásokról tájékoztatást nyújtunk.

---

*Ultrakont Kft. – Könyvelés és adótanácsadás*

*Az összefoglaló általános tájékoztatás céljából készült a 2026. október 27-én benyújtott T/927, T/928, T/929, T/930, T/931 és T/938. számú törvényjavaslatok alapján. A számítási példák egyszerűsítettek; a tényleges adókötelezettséget minden esetben az adott ügylet és adózó körülményei határozzák meg.*

Kérdése van a saját vállalkozásával kapcsolatban?

Ha szeretné átbeszélni a saját helyzetét, kérjen ajánlatot vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.

Kérjen ajánlatot