A KIVA és a társasági adó közötti választást nem érdemes pusztán a két adókulcs összehasonlítására leegyszerűsíteni. 2026-ban a kisvállalati adó mértéke 10%, míg a társasági adó mértéke 9%. A KIVA azonban a társasági adón túl a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, ezért a valódi különbség csak a vállalkozás teljes működésének ismeretében számolható ki.
Mikor lehet különösen érdekes a KIVA?
A KIVA jellemzően akkor érdemel komolyabb számítást, ha a vállalkozásnak számottevő bérköltsége van, a nyereség jelentős részét nem osztalékként veszik ki, hanem visszaforgatják a cég működésébe vagy fejlesztésébe. A döntésnél ugyanakkor nemcsak az adott évi eredményt, hanem a tulajdonosi pénzkivonásokat és a várható tőkeműveleteket is érdemes áttekinteni.
2026-tól a KIVA választásának belépési korlátai is emelkedtek: a NAV tájékoztatása szerint legfeljebb 100 fős átlagos statisztikai létszám és legfeljebb 6 milliárd forintos bevétel, illetve mérlegfőösszeg mellett lehet választani az adónemet. A KIVA-alanyiság megszűnésénél magasabb, 200 fős és 12 milliárd forintos határértékek is szerepet kapnak.
Miért nem elég az adókulcsokat összehasonlítani?
A TAO és a KIVA adóalapja eltérően működik. A társasági adónál az adózás előtti eredményből, a törvény szerinti növelő és csökkentő tételek figyelembevételével jutunk el az adóalaphoz. A KIVA ezzel szemben a személyi jellegű kifizetésekre, valamint egyes tőke- és osztalékműveletekre épülő logikát követ.
Ezért ugyanaz a vállalkozás eltérő üzleti döntések mellett egészen más eredményt kaphat. Más lehet az optimális adózási forma egy magas bérköltségű szolgáltató cégnél, és más egy olyan vállalkozásnál, ahol kevés a munkavállaló, de jelentős az osztalékfizetés.
Milyen adatokat érdemes a döntés előtt összegyűjteni?
- az éves bér- és személyi jellegű ráfordításokat;
- a várható adózás előtti eredményt;
- a tervezett osztalékfizetést;
- a tulajdonosi tőkeműveleteket;
- a korábbi évek eredménytartalékát és esetleges veszteségeit;
- a következő 1–2 év beruházási és finanszírozási terveit.
Az áttérésnek számviteli következménye is van
A KIVA-ra áttérés nem pusztán egy adóbejelentés. Az adóalanyiság kezdő napjával új üzleti év indulhat, ezért az áttérés időzítését a könyvelési és beszámolási feladatokkal együtt kell megtervezni. Ugyanez igaz arra is, ha egy KIVA-alany később visszatér a társasági adó hatálya alá.
Források és aktualitás
A cikk 2026. október 19-i állapot szerint készült. Hivatalos háttér: NAV – Kisvállalati adó, valamint NAV – Társasági adó.
Kérdése van a saját vállalkozásával kapcsolatban?
Ha szeretné átbeszélni a saját helyzetét, kérjen ajánlatot vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Kérjen ajánlatot